Hey Ho Pikachu-k!! :D Tudjátok, 2 komment kell! :3 Itt az Ask. om haa bármi egyéb érdekelne valakit :D ( http://ask.fm/Noncsii22) Jaa és annyit elárulok, hogy a következő résztől, az 1D lép a központba :D És hát akkor ♥Good Reading! ♥
Reggel kiengedtek minket. Ray-el megbeszéltünk egy találkozót a 'Pad'-nál, ahol pár napja még négyen ültünk. Wendy-t is elhívtuk. Ott fogunk elbúcsúzni tőle.
****
-Még élek.- mosolyogtam.- Nem tört el semmim, van egy-két horzsolásom. Na meg a fejem....Az fáj! Meg...-elharaptam a mondta végét és lehajtottam a fejem. Éreztem a feltörő könnyeket, de a "Valancy, ne mutass érzelmeket" szövegű kis hang most is erősebb volt nálam. Legyőzött...Aminek most örülök is.
Éreztem, hogy a nagyi megfogja az állam és finoman felemeli a fejem. Mélyen a szemébe néztem.
-Ó Valancy! - sóhajtott - Tudom, mi fáj a legjobban. -tudom, hogy nem könnyű, de idővel jobb lesz. - simította meg a hátam.
-De nem akarom, hogy jobb legyen! Nem akarom Őt elfelejteni! - próbáltam vissza tartani a sírást.
-Nem jelenti feltétlenül azt, hogy elfogod felejteni.-megértően mosolygott, és közben elengedte a vállam.
-Éhes vagyok.- tereltem a témát.
Éreztem, hogy a nagyi megfogja az állam és finoman felemeli a fejem. Mélyen a szemébe néztem.
-Ó Valancy! - sóhajtott - Tudom, mi fáj a legjobban. -tudom, hogy nem könnyű, de idővel jobb lesz. - simította meg a hátam.
-De nem akarom, hogy jobb legyen! Nem akarom Őt elfelejteni! - próbáltam vissza tartani a sírást.
-Nem jelenti feltétlenül azt, hogy elfogod felejteni.-megértően mosolygott, és közben elengedte a vállam.
-Éhes vagyok.- tereltem a témát.
****
Wendy-ék gépe 15:25 kor indul, ezért 13:00 ra beszéltük meg az utolsó találkozót.
Szomorúan lépdeltem és kémleltem a sárguló fákat.
Fél órás gyaloglás után megérkeztem. És mit látok? Wendy és Ray csókolóznak. "Ahh..Úristen! Na végre! Épp itt volt az ideje." ( cc: ) Nem akartam megzavarni őket. Ray-t nagyon rég láttam már ilyen boldognak.
-Val.! - kiáltották egyszerre felém.
-Hey aajaaajj! Hát mit láttam? - bele haraptam az ajkamba miközben közelebb mentem.
Csak úgy repült az idő ebben az 1 órában, amit utoljára töltöttünk együtt. Nevettünk és hülyültünk. Megbeszéltük,hogy mi lesz ezután, s mi nem.
-Figyeljetek kicsit! - Szólalt meg Wendy - Nekem, azt hiszem lejárt az időm... De nem úgy! -Visított mikor mindketten ilyen "Megfogsz halni + rémület" arckifejezést vettünk fel Ray-el.
-Mennem kell az a lényeg! Na! Komolyra fordítva a szót, lehet, hogy nem fogjuk többet látni egymást élőben.... - És a hangulat tényleg komolyabb lett.
-De skypeon még majd beszélünk, ugye? - kérdeztem, mire ő bólintott.
Nagy hármas öleléssel búcsúztunk el tőle, és útjaink szétváltak. Ray-el még maradtunk. Kellett beszélnünk egy bizonyos témáról...
-Val. akkor segítesz? - nézett a szemembe.
-Jahamm.
-És...Akkor most hogyan? Mit? Hogy kezdjük el?
-Arról fog(g)almam sincs. Talán, meg kéne szabadulni attól ami van.Nem?
-De. Ha te mondod.
-Akkor...
-Otthon van.
-Akkor menjünk oda. - mondtam. És elindultunk.
Ui.: Bocsi hogy rövid lett. Még 1x ennyit irtam volna, de most jöttek értem fél órával korábban és ez azt jelenti, hogy majd csak legközelebb folytatom...:SS Sorry....Bye ♥
Szomorúan lépdeltem és kémleltem a sárguló fákat.
Fél órás gyaloglás után megérkeztem. És mit látok? Wendy és Ray csókolóznak. "Ahh..Úristen! Na végre! Épp itt volt az ideje." ( cc: ) Nem akartam megzavarni őket. Ray-t nagyon rég láttam már ilyen boldognak.
-Val.! - kiáltották egyszerre felém.
-Hey aajaaajj! Hát mit láttam? - bele haraptam az ajkamba miközben közelebb mentem.
Csak úgy repült az idő ebben az 1 órában, amit utoljára töltöttünk együtt. Nevettünk és hülyültünk. Megbeszéltük,hogy mi lesz ezután, s mi nem.
-Figyeljetek kicsit! - Szólalt meg Wendy - Nekem, azt hiszem lejárt az időm... De nem úgy! -Visított mikor mindketten ilyen "Megfogsz halni + rémület" arckifejezést vettünk fel Ray-el.
-Mennem kell az a lényeg! Na! Komolyra fordítva a szót, lehet, hogy nem fogjuk többet látni egymást élőben.... - És a hangulat tényleg komolyabb lett.
-De skypeon még majd beszélünk, ugye? - kérdeztem, mire ő bólintott.
Nagy hármas öleléssel búcsúztunk el tőle, és útjaink szétváltak. Ray-el még maradtunk. Kellett beszélnünk egy bizonyos témáról...
-Val. akkor segítesz? - nézett a szemembe.
-Jahamm.
-És...Akkor most hogyan? Mit? Hogy kezdjük el?
-Arról fog(g)almam sincs. Talán, meg kéne szabadulni attól ami van.Nem?
-De. Ha te mondod.
-Akkor...
-Otthon van.
-Akkor menjünk oda. - mondtam. És elindultunk.
Ui.: Bocsi hogy rövid lett. Még 1x ennyit irtam volna, de most jöttek értem fél órával korábban és ez azt jelenti, hogy majd csak legközelebb folytatom...:SS Sorry....Bye ♥
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése